A regény cselekménye kitalált történeten alapul. A történet szereplői kitalált alakok, mindennemű egyezésük valóságos személyekkel, történésekkel csupán a véletlen műve.
Tartalom:
Eszter és Attila különleges és rendhagyó kapcsolata folytatódik. Történetük második része újabb tanulságokat, izgalmakat és titkokat tár fel szeretői viszonyukról. Mi játszódik le egy olyan szerelemben, amiben egy 1500 km távolságban zajló kötelék egyre bonyolultabb kihívások elé állítja a párt? Árulás, megcsalás, bosszú, féltékenység tönkre tudja-e tenni Eszter és Attila lavinaszerű szerelmét?Ebben a lebilincselő, szókimondó, erotikus történetben két hétköznapi ember romantikus kapcsolata válik pusztító küzdelemmé, mert a törött szív és lélek elégtételt akar venni.Elbeszéléseiken, leveleiken, cset- és telefonbeszélgetéseiken keresztül követhetjük megdöbbentő és fordulatos történetük végkifejletét.Ezt a történetet továbbra is ők fogják elmesélni: Eszter, a nagyon NŐ és Attila, a nagyon FÉRFI.
Előszó:
Hogyan folytatódik a jó szerelmi történet?
Alapvetően (hagyományos értelemben) a nő és a férfi találkoznak, randizgatnak, egymásra találnak. Működik a kémia, így hát boldogan szerelembe esnek. Azonban a rózsaszín köd hamarosan felszáll, elmúlnak a nagy, heves, szenvedélyes történések, lecsillapodnak a kedélyek. Lassan odalesz az izgalom, a fordulat, a romantika. Nem látunk bele tovább a kapcsolatba, nem is érdekel senkit, hiszen ez már unalmas. Ezek a színtelen hétköznapok, a monoton mókuskerék, ami mindenkinek megvan, átélt, átél éppen, erről minek olvasni?
Ezzel szemben hogyan alakul Eszter és Attila története?
Tudjuk, hogy az ő történetük nem hagyományos, így logikusan várható, hogy a folytatás, és a befejezés sem lesz megszokott. Kiderül, hogy ez a titkos viszony egy karmikus kapcsolat, egy őrült szerelem, egy káros kötelék.
Lehet, hogy végül csak fájdalom, könnyek, vérző, gennyes és fertőző sebek maradnak emlékül?
Nem, dehogy! Illetve van, akinek igen.
Mert akik a mocsokban találkoztak, a szennyben keresték a boldogságot, és rátaláltak a szerelemre, hiába szerettek bele a valódinak hitt Eszterbe és Attilába, beleragadtak a sárba, amibe, ha nem akarnak belefulladni, akkor egymásra kell dobálniuk, hiszen a túlélésért harcolnak.
Ez a történet még izgalmasabb, még érdekesebb, még fordulatosabb lett. A romantika véres küzdelemmé alakul, mert a szív, ha törik vérzik, a lélek, ha szakad, elégtételért kiált. És vannak olyan nők és férfiak, akikkel nem érdemes játszadozni. Lássuk ebben a történetben ki lesz az, aki angyalarcú szerelmesből vérszomjas ámokfutóvá válik.
Ha valakivel szenvedélyes és viharos a viszonyod, erős érzelmi szálak kötnek össze, akkor elképzelhető, hogy előző életből maradt tartozást kell megadnotok egymásnak, és valamilyen fejlődési, tanulási lehetőség rejlik a kapcsolatban. Már ha hiszünk az ilyenekben. Kiderül itt is, hogy ki és mit tanult, miben fejlődött a cunami sújtotta területen.
Ezt a történetet továbbra is mi fogjuk elmesélni. Eszter és Attila, egy nagyon NŐ és egy nagyon FÉRFI.
Ajánlás:
Nem neked, persze hogy már nem neked, inkább valaki másnak:
Inkább annak a fénytelen szemű juhásznak.
A hortobágyi nárcisznak.
A megkopott pusztai lovasnak.
A legyőzhető „harcosnak”.
A kalandokról lemondó inasnak.
Az igazi szerelmet már sohasem érző férfinak,
vagyis Attilának, a grófnő lelkét megtaposó rabszolgának, aki fenyegetett, hogy meg ne írjam, különben…
…hát megírtam.
És neked sem, persze hogy már neked sem, inkább valaki másnak:
A megtaposott lelkű Grófnőnek.
A svájci nárcisznak.
A gonosz hercegnőnek.
A hisztis drámakirálynőnek.
A törött szívű dívának.
Az örökké szerelmes nőnek,
vagyis Eszternek, a lovászfiú gyűlölt szerelmének, aki tovább inspirált, hogy írjak megállás nélkül….
Abban a reményben, hogy megérted a megérthetetlent, és megbocsátod a megbocsáthatatlant.
Mert mindig is optimista és naiv voltam.